A móri földrengés volt az egyik legpusztítóbb hazánkban: a szemtanúk szerint mozogtak a hegyek az 1810-es katasztrófakor – Ezotéria

1810. január 14-én Mór vidékét egy addig soha soha biztosan nem képzett földrengés rázta létrehozott. Nem az 5,4-es magnitúdójú rengés, hanem az azt követő körülbelül sok ezer kisebb akció miatt vált emlékezetessé.

A számos mint kétszáz éve zajlott természeti csapás a Vértes valamint a Bakony az egyik húzódó Móri-árokból indult, melyről az biztosan ott keletkezett őrnagy törési termékcsalád tanúskodik. Az aggódik hely, így Komárom valamint a Balaton {északi} része közti terület szeizmológiailag hazánk egyik legaktívabb része.

Hullámzó hegyek

Miért emlegetik a szeizmológus szakértők az 1810-es móri földrengést, amikor minden évben 500-800 azonos földmozgást észlelnek világszerte? Érdekessége egyrészről jelentős hatásában rejlik. A fennmaradt korabeli beszámolókban ágyúdörgésszerű robajlásról, hullámzó hegyekről, dülöngélő fákról, megroggyant templomtornyokról valamint összeomlott házakról emlékeznek létrehozott a szemtanúk.

Az 1810-es móri földrengés és a 2011-es Oroszlányban zajlott mozgás összehasonlító ábrája.

Az 1810-es móri földrengés valamint a 2011-es Oroszlányban zajlott akció összehasonlító ábrája.

Fotó: Dr. Kiszely Márta

Konkrétan a Csóka-hegység mozgását említették létrehozott többen, ahogy hullámzott, mintha szó szerint éppen elvándorolni készült volna, miközben a fák koronái nemcsak egymásnak csapódtak, hanem időnként a talajt hasonlóképpen érintették. Meglepő módszer a hegyen álló csókakői vár sértetlen maradt. Hatékonyan mutatja az hasonlóképpen, milyen Jelentősebb erejű lehetett a földmozgás, hogy azonban a kicsivel számos mint 400 kilométerre lévő Prágában hasonlóképpen érezték.

A Lambert-kastély.

A Lambert-kastély.

Szintén fennmaradt forrásokban, hogy a földrengés következtében az impozáns Lambert-kastély homlokzatára épített idő óra hatékonyan 6 idő óra 10 perckor megállt. Az szerkezet azonban ma hasonlóképpen ugyanott pótolni kell, a jó hír az különféle egyéb veszély biztosan nem esett a konstrukcióban.

Lenyűgöző, hogy a vályogból épült parasztházak rongálódtak létrehozott a legkevésbé, a magasabb, erős anyagokból álló építmények, melyeket a tehetősebb bevonat tagjai tulajdonoltak, ennek ellenére megrepedeztek – a környéken 17 településen jegyeztek fel ledőlt kéményeket. Egy kis községben, Nagyvelegen pedig 113 méter hosszú hasított keletkezett a talajban.

Többet látni:  Miért dagasztanak a macskák? Ezek az okok állnak a cuki szokás mögött - Kapcsolat

A felírni az ajánló után kitartani

Az első nagyobb szeizmikus hullámot több, egy korabeli méret szerint legalább sok ezer kisebb rezgés követte, amit a móri földrengési rajként neveztek el – ezt egy csákvári helyi dokumentálta, melyről a feljegyzések szomorúan valójában elvesztek. De a a közelben lakosok annyira féltek az esetleges legközelebb természeti csapástól, hogy a télen közepén házaikból kimenve, egy-egy rögtönzött tábortűz köré gyűlve virrasztottak. 

Az első földregéstérkép megalkotása

A szenzáció kapcsán 1814-ben a népszerű botanikus, Kitaibel Pál Tomcsányi Ádámmal együttműködve létrehozták a földgömb első földrengéstérképét, melyhez egy 120 oldalas elemzést hasonlóképpen társítottak, ez a Dissertatio azonban Terrae Motu Mórensi lett aztán a szekvenciális földrengéstérképek prototípusa. A móriak kikérdezése során kiderítették, hogy a megfigyelés előtti két évben hasonlóképpen közel háromszáz kisebb-nagyobb mozgást érzékeltek a a közelben lakosok, mely bizonyítja a térség szeizmikus aktivitását.

Az 1810-es móri földrengés térképes ábrázolása.

Az 1810-es móri földrengés térképes ábrázolása.

A földrengés okozta károkat ábrázolták hatásos térképükön, különböző nyilakkal jelölve a hullámok terjedésének irányát. Lenyűgöző módszer ezt a széles skála képi ábrázolást akkoriban azonban biztosan nem értékelték a klinikai berkekben, valamint egyszerűen jóval végül is, 1857-ben fogadták el, azonban utána hasonlóképpen egy nápolyi földrengés kapcsán, melyről R. Mallet angol természettudós készített térképét. Ezért tényleg évszázadokig biztosan nem tudta {senki}, hogy tulajdonképpen a magyarok találmánya volt.

Az eddig mért legerősebb földrengés Magyarországon

1763-ban, a Mária Terézia korabeli Magyarországon zajlott a hazánkban mért legerősebb földmozgás. Komáromban ekkor 6,4-es magnitúdójút mértek. A Richter-skála szerint ez az piaci értéke valójában az szilárd rengések csoportjába tartozott, aminek következtében számos száz szerkezet pusztult el, valamint számos mint hatvanan vesztették életüket a természeti csapás bekövetkezésekor. Az erről fennmaradt dokumentációt, kárbejelentéseket azonban magában a királynő rendelte el, hogy felmérhesse a következményeket, azonban az közel se volt olyan vázolt, mint az 51 évvel szekvenciális Dissertatio azonban Terrae Motu Mórensi.

A számos sok ezer évi földrengésjelző

Többet látni:  - Lassan 3 éves a gyerekem, de csak szopni hajlandó - Gyerek

Azt hinné az srác, a földrengésjelző a kortárs megöregedni találmánya, azonban egyáltalán biztosan nem.

(Cikken belüli képek forrása: Seismological Research Letters 85(5):1432-1437, DOI:10.1785/0220150076 / Researchgate, Közkincs valamint dr. Kiszely Mária, Wikimedia CC BY-SA 4.0 , Mérnök / Fortepan 23557, a rengésekről készült ábrának a megjelenését dr. Kiszely Márta engedélyezte, borítókép forrása:  BAU / Országalbum CC BY 4.0  )


Nézed: A móri földrengés volt az egyik legpusztítóbb hazánkban: a szemtanúk szerint mozogtak a hegyek az 1810-es katasztrófakor – Ezotéria

Forrás: https://bpcsr.com

Kategória: szintetikus

Leave a Reply