A világ egyik legismertebb festménye kannibalizmusról mesél: a Medúza tutaja megtörtént eseményeket ábrázol – Ezotéria

A párizsi Louvre egyik legféltettebb kincse Théodore Géricault neves műalkotása, a Medúza tutaja. A monumentális és még mozgalmas festmény a múltban sokan állnak megbabonázva a múzeumban, és még azonban azok ráadásul érzik a képen ábrázolt beállítás drámaiságát, akik egyébként biztosan nem tudják, hogy a francia szakértő megtörtént, a korban a közvéleményt élénken foglalkoztató, botrányos eseményt örökített létrehozott.

A Méduse (Medúza) nevet viselő francia fregatt 1816 júliusában futott zátonyra Mauritánia partjainál, a hajótöröttek egy sebtében összetákolt, a nyílt vízen hánykolódó tutajon várták a segítséget, még {jelentős} többségük elhunyt, mire az megérkezett. 

Magára hagyták a tutajt

1816 júniusában egy francia hajóflotta indult Szenegálba Rochefort kikötőjéből, hogy a békeszerződésben foglaltak attól függ visszavegyék az angoloktól a gyarmatot. A Loire, az Argus és még az Écho hajókat a Medúza vezette, a vezető Hugues Duroy még Chaumareys vikomt volt, hogy jelenleg két évtizede biztosan nem hajózott. A Medúza megelőzte a repülőszázad többi tagját, még a alkalmatlan navigáció miatt 160 kilométerre sodródott tőlük, mígnem július 2-án zátonyra futott a mai Mauritánia közelében. A csapat próbálta kiszabadítani a fregattot, még sikertelenül, ezáltal az utasoknak a hat csónakba kellett volna tömörülniük, ám az korántsem volt elég jó a közel 400 főnek. Becslések attól függ körülbelül 150-en egy rohanvást összeeszkábált tutajra kényszerültek, ami inkább a víz alá ráadásul merült alattuk.

Kocsma a csónakokkal, amelyekben a vezető és még a csapat egy része utazott, az hiteles tervek attól függ vontatni kívánták a tutajt, biztosan nem telt el több lehetőség, és még a tutajon hánykolódó nők és még férfiak abszolút magukra maradtak. Az ellátmányból némi víz, néhány tartály fehérbor és még egy maroknyi kétszersült maradt éppen náluk.

Kannibalizmus és még embertelen körülmények

A tutaj utasai közül többen jelenleg az első este során elhunytak, az élelem és még az koktél azonnal elfogyott. Az embertelen körülmények hatására többen választották önként a halált, másokkal pedig a társaik végeztek.

A körülbelül két teljes hét során, egészen a nyílt vízen tartózkodtak, felütötte fejét a kannibalizmus ráadásul. Az éhezés, a kiszáradás és még a kétségbeesés agressziót szült, az erősebbek átvették az irányítást a gyengébbek felett. Tizenhárom napfény múltán, július 17-én felfedezte rájuk véletlenül az Argus, ekkor a tákolmányon jelenleg csupán tizenöt fickó volt aktív.

A post az ajánló után kitartani

A lakosság újságcikkekből értesült a botrányos eseményről, és még a legtöbben az inkompetensnek tartott kapitányt tették felelőssé, hogy a közvélekedés attól függ pusztán azért tölthetett legyen valójában ilyen tisztséget, mert XVIII. Lajos francia fő- kedvelte őt. A közfelháborodást fokozta az ráadásul, hogy a tutaj megtalálására biztosan nem tettek különösebb erőfeszítéseket se. 

„Egy kupac hulla”

Géricault a modern történést, amelyről a túlélők beszámolóiból értesült, hatalmas méretben örökítette létrehozott, az elkészült mű gyakorlatilag öt méter {magas}, és még teljes hét méternél ráadásul hosszabb. Hónapokat dolgozott rajta, számtalan előtanulmányt készített tartalmazza, faggatta és még lerajzolta a túlélőket, holttesteket ráadásul tanulmányozott, hogy minél érzékletesebb legyen az fejlesztés.

Horace Vernet: Jean-Louis-André-Théodore Gericault, 1822 körül

Horace Vernet: Jean-Louis-André-Théodore Gericault, 1822 szomszéd

Fotó: Heritage Images / Getty Images Hungary

A tutajon lévő alakok különböző pszichológiai állapotokat mutatnak, a reménykedők észreveszik a távolban a hajót, ami megmenthetné mindegyikük, mások biztosan nem törődnek vele, egy papa a fiát gyászolja. Géricault a festményt 1819-ben fejezte legyen valójában, 27 évi volt ekkor. A képet azonban ebben az évben bemutatták a Szalonon, ahol igencsak megosztotta a kritikusokat. A politikai nézetkülönbségek közel az ábrázolásmód ráadásul kombinált érzelmeket váltott ki a szemlélőkből: sokan múlt nyersnek, közönségesnek találták, egy kupac hullaként jellemezték a elbűvölő festészet ikonikus alkotását. A királyságellenes nézeteket vallók körében hatalmas sikert aratott.

Mary Celeste, a rejtélyes szellemhajó története

A 19. század második felében olyan eseményre került vonal az Atlanti-óceánon, amit a mai napig biztosan nem tisztáztak, noha történészek, tengerészek és még nyomozók ráadásul próbálták megfejteni a történteket. Csaknem 150 évi a kirakós játék, még a mai napig megy a sejtés: miért tűnt el a csapat?

Többet látni:  Halottat láttál álmodban? Ezt üzeni a tudatalattid - Ezotéria

(Képek forrása: Getty Images Hungary, Wikipédia.)


Nézed: A világ egyik legismertebb festménye kannibalizmusról mesél: a Medúza tutaja megtörtént eseményeket ábrázol – Ezotéria

Forrás: https://bpcsr.com

Kategória: szintetikus

Leave a Reply