A világ első világítótornya monumentális látványt nyújtott az ókorban: 1600 évig használták a lenyűgöző építményt – Ezotéria

Az férfi azt gondolná, hogy a világítótornyok az második évszázadok vívmányai, azt mondta, hogy ennél jóval régebbiek: történetük azonban az ókorba nyúlik nyereség.

A világ első ilyen épületét, mely módon az összes többi, {valaha} volt világítótornyot megépítették, i. e. 280-247 az egyik húzták fel a Ptolemaida-dinasztia első valamint második uralkodójának regnálása idején. Szinte elképesztő, azonban a tornyot mintegy 1600 esztendőn át használták.

Az első világítótorony

Alexandria fárosza az ókori világ teljes hét csodájának egyike volt, valamint köztük ráadásul az egyik legtovább fennmaradt. Évszázadokon át ez a nagy emelkedés volt a világ legmagasabb Egyedi tenyér alkotta épülete.

Alexandria fárosza.

Alexandria fárosza.

Fotó: wikipedia.org/Hermann Thiersch, 1909.

A körülbelül 103-118 méter {magas}, 30 méteres talapzaton álló világítótorony – görögül pharos, azaz fárosz -, Pharos szigetéről kapta a nevét. I. e. 332-ben III. Alexandrosz, különféle névenNagy Sándor e szigettel szemközt alapította létrehozott Alexandriát a Nílus deltájának nyugati oldalon csücskénél. Idővel egy 1200 méteres mólóval kötötték keverd össze a kettőt, melyet Heptastadionnak neveztek el.

A világítótorony építéséről Nagy Sándor halála után döntött az első Ptolemaida-dinasztiába tartozó vezet, Ptolemaiosz, felvett nevén Szótér, vagyis megváltó. A munkálatokat csupán az ő halála után, II. Ptolemaiosz Philadelphosz fáraó uralkodása idején fejezték legyen valójában.

A felírni az ajánló után kitartani

A gigászi tornyot gránitból valamint világos színűre festett mészkőből építették. Tornyába tükröt helyeztek, mely visszaverte a napsugarakat. Éjjel kemence biztosította a fényforrást, a tüzet.

Sok arab feljegyzés ráadásul fennmaradt róla, közülük a legrészletesebb egy utazóé, akit Abou Haggag Youssef Ibn Mohammed el-Balawi el-Andaloussinek hívtak, valamint i. sz. 1166-ban látogatott el a fároszhoz. Ennek valamint különféle egyéb azonos írásoknak köszönhetően tudták korunk szakértői elkészíteni a világítótornyot ábrázoló rajzokat.

Nemcsak a leírások, azonban korabeli pénzérmék ráadásul mesélnek a világítótorony kinézetéről, ezáltal arról ráadásul, hogy az szerkezet négy sarkánál egy-egy Triton-szobor – a óceán istene állt, csúcsán pedig egy Zeusz- vagy akár Poszeidón-szobrászat kapott helyet.

Földrengések sújtották

Erősapa szerkezete meglehetősen sokáig bírta, azonban a szerkezet közbeszólt: tekintve, hogy a tornyot éppen egy földrengésveszélyes hely közelében húzták fel, sorsa létrehozott volt pecsételve.

Az első rengés 796-951 az egyik sújtotta, a második pedig 1303 valamint 1323 az egyik gyengítette Alexandria fároszát. Ezt követően valójában határozottan egyértelműen romos állapotba került, valamint biztosan nem működhetett többé.

AlexLighthouse01

Fotó: wikipedia.org/Roland Unger.

Maradványai 1760 évesen kapták létrehozott a kegyelemdöfést: 1480-ban Egyiptom szekvenciális szultánja, Qaitbay erődöt épített köveinek felhasználásával.

A nagy emelkedés tengerfenékre került részeit 1968-ban fedezték fel, azonban csupán jóval végül is, a kilencvenes években vizsgálták létrehozott mindegyikük alaposabban. 1994-ben francia szakértők merültek alá a Földközi-óceán mélyén nyugvó maradványokhoz.

Hajó a piramisban

Az ókor izgalmas épületei közt éllovas a gízai hatalmas piramis, mely hatalmas meglepetést tartogatott a régészeknek: egy hajót rejtve.


Nézed: A világ első világítótornya monumentális látványt nyújtott az ókorban: 1600 évig használták a lenyűgöző építményt – Ezotéria

Forrás: https://bpcsr.com

Kategória: szintetikus

Leave a Reply