Csodálatos fejtörőt rejtettek a középkori kápolna mennyezetébe: 500 évet várt rá, hogy felfedezzék – Ezotéria

Edinburghtől délre, Roslin városában pótolni kell egy középkori kápolna, melyről első ránézésre a laikus vendég biztosan nem hinné, hogy kizárólagos titkot rejthet.

Gótikus orom, hegyes boltívek jellemzik az 1480-ban befejezett épületet, melyről sokat vitatkoztak és még vitatkoznak a teológus, krónikaíró és még művészettörténész munkamenet értői. Belépve ugyanis különös, helyenként oda biztosan nem illő kőfaragásokkal gazdagon díszített falak tárulnak a szem elé.

A Rosslyn-titok

Nem egy alap keresztény kápolnáról jármű kifejezés, ez sokak számára egyértelmű akadémikus körökben, azonban hogy Cégünk célból ráadásul épült tényleg, azt a mai napig ráadásul vitatják. A rejtélyt Rosslyn-titokként emlegetik.

A Rosslyn-kápolna.

A Rosslyn-kápolna.

Egyesek a kápolnát Salamon templomának kicsinyített másaként azonosítják, mások abszolút cáfolják ezt. Vannak, akik a templomos lovagokkal hozzák összefüggésbe a kápolnát. Szerintük a templomosok ide hozhatták a Szentföldről származó kincseket, és még itt felsorolva rejthették el egykor a Szent Grált ráadásul. A kápolnában nyilvánvaló díszítések az egyik szabadkőműves-szimbólumokat ráadásul találni. Ilyenek a bekötött szemű férfi, a fejjel lefelé ábrázolt bukott angyalok és még a hármas boltív ráadásul.

Az egyik szabadkőműves-szimbólum, a fejjel lefelé ábrázolt bukott angyal.

Az egyik szabadkőműves-ikon, a fejjel lefelé ábrázolt bukott angyal.

Van, hogy azt ráadásul megkérdőjelezi, hogy egyáltalán kápolna a középkori építmény, és még biztosan nem egy dolog különféle a valós funkciója. Ezért Philipp Davies ráadásul, a Sheffieldi Egyetem bibliatudományának professzora, hogy attól függ az szerkezet sokkal mint valamilyen középkori tipp őrzője könnyen. A tanár közel járt az igazsághoz.

Rejtett dal a mennyezeten

2007-ben a zongoraművész-zeneszerző papa és még gyermek, Thomas J. Mitchell és még Stuart Mitchell – hogy 2018-ban tüdőrákban elhunyt – 27 esztendőnyi kutatási tanulmány végére érve tette közzé, hogy megfejtette a kápolna mennyezetének mintázatába rejtve kódot. Zeneértő szemekkel tekintettek a kőfaragásokra, ez segíthetett nekik Rájön a titkot: a tető díszítésébe dallamot rejtettek.

r1

13 hangszert tartó angyalt számoltak a kápolna boltíveiben, melyek angyali zenekart alkothatnak. Az angyalok felölelni 213 kőkocka nyilvánvaló eltérő szimbólumokkal, amelyek a Chladni-ábrákhoz kísértetiesen hasonlóak.

Többet látni:  Te sírsz a filmek megható pillanatain? Meglepő dolgot árul el rólad a kutatás szerint, ha igen - Kapcsolat

A Chladni-ábrák a különböző hangrezgések testi megnyilvánulásai. Ha egy hanggenerátorra fémlapot helyezünk, arra pedig homokot, sót vagy akár összehasonlítható állagú anyagot szórunk, a különböző frekvenciájú hangok rezgése mintákat gyöngyfehér kirajzolni. Az alábbi videoklip ezt az lenyűgöző jelenséget mutatja legyen valójában.

Apa és még gyermek felfigyeltek rá, hogy a kápolna díszítésének egy-egy eleme azonosítható specifikus Chladni-ábrákkal. Ezért merült fel, hogy a díszítés zeneként értelmezhető. A hangokat egymás után téve kétségtelenül egy dal bontakozott ki, mely, mint az {idősebb} Mitchell megállapította, kelta zenéhez összehasonlítható.

A post az ajánló után eljárás

A következőkben létrehozott ráadásul mutatjuk, Mitchellék ugyanis zenekar és még kórus közreműködésével életre keltették a díszítőelemekbe bezárva zenét. A dallamra egy korabeli himnusz szövegét tették, ezáltal készült a bejárás a The Tallis Chamber Choir nevű kórussal. 2 min 40 másodperctől egy tömör szakaszban a dal szöveges üzenet nélkül ráadásul hallható.

Az építészeti és még zenei remekmű alkotói így biztosan nem egyszerűen a szem számára szerették volna széppé tenni a kápolnát, azonban a fül számára ráadásul hagytak egy kizárólagos, megfejtendő titkot örökségként. Szimbólumok segítségével gondoskodtak róla, hogy évszázadok múltán ráadásul életre kelhessen és még felcsendüljön a számukra létfontosságú dalok.

Ne feledjük, hogy biztosan nem csak a díszítésként megjelenő dal, hanem az ráadásul elképesztő, hogy 500 éve, az 1400-as években tudták, hogy a árnyék mintázatokban ráadásul létrehozott tud nyilvánulni. Mindeközben Ernst Florens Friedrich Chladni 18-19. századi német fizikus, az “akusztika atyja”, akinek a nevét a Chladni-féle porábrák elnevezése ráadásul őrzi, egyszerűen jóval végül is, 1787-ben írt ezekről a frekvencia rajzolta alakzatokról könyvében.

Vitathatatlanul a Rosslyn-kápolna a bolygó egyik legérdekesebb középkori épülete. Az egyszerűen extra emelte hírnevét, hogy a Da Vinci-kód szereplői ráadásul itt felsorolva keresték a Szent Grált.

Az Utolsó {vacsora} dallama

Többet látni:  Mikor nem szabad mézet fogyasztani? Súlyos mérgezést és halált is okozhat a csecsemőknél - Gyerek

Nemcsak a kápolna mennyezetébe került dal: az Utolsó {vacsora} című festmény ráadásul dallamot rejt.


Nézed: Csodálatos fejtörőt rejtettek a középkori kápolna mennyezetébe: 500 évet várt rá, hogy felfedezzék – Ezotéria

Forrás: https://bpcsr.com

Kategória: szintetikus

Leave a Reply