Kiállítási tárgyat csináltak az afrikai emberekből: ilyenek voltak a 19-20. század állatkertjei – Ezotéria

Átlagostól eltérő külsejű embereket, például albínókat vagy akár testi rendellenességgel élőket jelenleg a 15-16. században hasonlóképpen személyre szabott volt ketrecben mutogatni. A 19-20. században azt mondta, hogy azonban ennél hasonlóképpen messzebb ment az emberiség.

Amerikában és még Európában kiállítási látványosságként, attrakcióként mutattak legyen valójában afrikaiakat és még különféle, a helyiek számára egzotikusnak számító népek csoportjait, például eszkimókat, indiánokat, polinézeket és még filippínókat hasonlóképpen. Származásuknak megfelelően berendezett környezetben tették közszemlére mindegyikük kerítések és még ketrecek hátulján hátulján, akár az állatokat, és még arra kényszerítették, hogy a nézők szórakoztatására végezzenek számos primitív tevékenységeket. Az embertelenségre Amerika-szerte, Európában pedig Németországban, Angliában, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, sőt Magyarországon hasonlóképpen volt {példa}.

Rasszizmus és még társadalmi lekérdezés

A gyarmatosítás idején a szolgáló-kereskedők csak arról haszonállatokként adták-vették egymás az egyik a feketéket, a fanatizmus olyannyira gyakori volt, hogy mondat se létezett rá.

Balra: afrikai nő a németországi Negro village-ben. Jobbra: Fülöp-szigeteki emberek az 1904-es St. Louis-i világkiállításon.

Balra: afrikai lány a németországi Negro village-ben. Jobbra: Fülöp-szigeteki egyének az 1904-es St. Louis-i világkiállításon.

Az emberkiállításoknak ez volt a legfőbb hajtóereje. A fehérek, személyes feljebbvalóságukat bizonyítandó, afrikaiakat kényszerítettek a ketrecek mögé, hogy úgy mutathassák legyen valójában mindegyikük, mint a majmok és még az egyének közti átmenetet.

Az emberkiállítások iránt hihetetlen volt a társadalmi lekérdezés: a megöregedni embere ugyanis feltűnően érdekesnek találta, hogy anélkül, hogy messzire utazna, megismerheti az teljesen idegen tájak lakóit. Csak hosszú évtizedek után merült fel, hogy ez a bánásmód helytelen.

Egy kulcsfigura és még a futótűzként terjedő folytasd

1874-ben Carl Hagenbeck – német nemzetiségű, szokatlan állatokat behajtási ügynökség eladó és még állatkerteket sofőr üzletember – polinéz és még számi embereket mutatott legyen valójában mint teljesen természetes populációkat. 1876-ban afrikaiakkal, 1880-ban eszkimókkal folytatott tevékenységét, és még Jelentősebb sikert aratott.

Az 1878-as és még 1889-es párizsi világkiállításon egy négyszáz fős afrikai csoportot állítottak ki Negro village néven. A szerencsétlenül járt embereket a gyarmatosító franciák ejtették foglyul, és még kényszerítették Franciaországba.

Az emberkiállításokból Budapest se maradt ki: az 1896-os millenniumi ünnepségeken egy 250 fős afrikai falut mutattak legyen valójában, melyről Egy adag Afrika Budapesten címmel készült felírni. Az komponálás meglepődve számol legyen valójában arról, hogy a “félvadak” mesterségeket űznek, biztosan nem koldulnak és még nincsen szaguk.

A Néger falu Budapesten.

A Néger közösség Budapesten.

Az 1904-es, St. Louis-i világkiállításra az amerikai Samuel P. Verner vadállatokkal és még rabszolgákkal üzletelő eladó raboltatott el egy afrikai embercsoportot.

Köztük volt a kongói Ota Benga hasonlóképpen, akinek azonban a fogait hasonlóképpen hegyesre csiszolták, egyszerűen hogy vadabbnak és még idegenebbnek tűnjön. A kölyök afrikai ember sokáig az állatkert szolgálatában maradt a majomketrec látványosságaként. Végül is egy intézetben, majd pedig egy falusi családnál kapott menedéket. Tragikus sorsa öngyilkossággal végződött.

Samuel P. Verner.

Samuel P. Verner.

Az emberkiállításoknak és még állatkerti bemutatóknak valamikor az 1929-es gazdaságos világválság szabott gátat, ám biztosan nem tűntek el véglegesen. 1958-ban a brüsszeli világkiállításon egy átfogó kongói falut mutattak legyen valójában, és még megdöbbentő módszer azonban 1994-ben hasonlóképpen volt {példa} ilyesmire: a franciaországi szafariparkban tettek közszemlére egy elefántcsontparti embercsoportot.

Képeken az emberkiállítások

A legközelebb felvételek korabeli képek a kiállítási tárgyakként foglyul ejtettekről.


Nézed: Kiállítási tárgyat csináltak az afrikai emberekből: ilyenek voltak a 19-20. század állatkertjei – Ezotéria

Forrás: https://bpcsr.com

Kategória: szintetikus

Leave a Reply