Mi történne, ha tényleg lapos lenne a Föld? Ezt mondják a tudósok – Ezotéria

Számos, azonban az ókori görögöknél felmerült elméleten múlt ma, 2018-ban még egyszer azt állítják tömegesen, hogy a A bolygó biztosan nem kerek – kimondottan a sarkoknál 0,33%-ban lapított kerek – alakú, hanem mégiscsak lapos.

A The Flat Earth Society társasága az ezt állítók csoportosulása. Kezünkben sok klinikai bizonyítékkal sokkal biztosan nem kérdéses a A bolygó gömbölyűsége, ők mégis azt vallják, a NASA valamint minden különféle olyan reprezentatív társaság, mely az űrkutatással foglalkozik valamint űrbéli felvételeket tesz elérhetővé a Földről, mindössze számítógéppel manipulált képeket mutat, biztosan nem a valóságban korong alakú Földet. 

Mi lenne, ha lapos lenne a A bolygó?

Mi lenne, ha kétségtelenül lapos lenne a A bolygó? A Kolumbiai Egyetem kutatói attól függ ez biztosan nem lenne megvalósítható. A gravitációs erő problémáját vetik fel elsőként, ugyanis egy lapos Földnek biztosan nem tudni, miként lehetne gravitációja. Pedig a gravitációs erő kicsiktől a nagyobb dolgokig szükséges. Ha csupán arra gondolunk, hogy gyakorlati pont biztosan nem felröppenni a talajról, vagy akár hogy a fáról pottyanó alma biztosan nem száll el a magasba, máris látjuk az okát, még a gravitációs erő a A bolygó Nap körüli keringésében hasonlóképpen fontos.

Ha lenne hasonlóképpen a korong alakú Földnek gravitációja, az a kutatók magyarázata attól függ a korong közepe irányába húzna. Ha ez ezáltal lenne, a korong alakú Földön lévő összes víz a korong közepére rendeződne, a szárazföldi növények pedig rézsútosan nőnének, a gravitációnak ellentétes irányban, biztosan nem pedig úgy, ahogy épp most, felfelé, vagyis szívességet kifelé.

A Nap kapcsán hasonlóképpen felvetődnek problémák. A lapos Földben hívők attól függ a A bolygó a Naprendszer középpontja, még biztosan nem állítják, hogy a Nap keringene körülötte, sőt: úgy mondják, a Nap valamint a Hold a korong felett köröz körhintaszerűen.  A Nap gravitációs ereje tartja a Földet a pályáján. Anélkül a A bolygó csupán elszáguldana a csillagközi térbe. Mi számos, ha biztosan nem lenne a körkörös pályát létrehozó gravitációs tartósság, azt se tudni, a korong felett lévő Nap valamint Hold mitől keringene úgy, mint a körhinta – ahogy állítják. Azok feltételezhetően csupán lebegnének a A bolygó-korong felett.

Többet látni:  Furcsa szerkezet fekszik a Balti-tenger fenekén: idegen civilizáció űrhajója lehetett? - Ezotéria

A post az ajánló után eljárás

Ha a A bolygó korong alakú lenne, biztosan nem lehetnének műholdak se, sőt, a GPS se működne. A nappalok valamint az éjszakák ugyan válthatnák egymást, ha lenne, ami keringesse a Napot valamint a Holdat a A bolygó felett, még biztosan nem lennének évszakok, valamint biztosan nem láthatnánk Hold- valamint Napfogyatkozásokat se. Továbbá, a Napnak nagyságrendekkel kisebbnek kellene lennie a Földnél ahhoz, hogy ne égesse azt porrá, ne ütközzön jobbra, vagy akár épp a Holdba. 

2300 éve tudjuk, hogy kerek alakú

Nagyon-nagyon régen bebizonyosodott valójában, hogy a A bolygó gömbölyű. Időszámításunk a múltban a 6. században Püthagorasz megfigyelte, hogy a Hold megvilágított valamint árnyékos oldalát legtöbbször kontúr gyűjtemény határolja, ami feltételezi, hogy az kerek alakú könnyen, ebből pedig következhet, hogy a A bolygó hasonlóképpen az. Nem hasonlóképpen lehetne különféle, hiszen kiváló – gondolta az ókori szellemi, ahogy végül is a 4-5. században Platón hasonlóképpen.

Arisztotelész a 4. században ugyancsak a Hold segítségével jutott arra a feltételezésre, hogy a A bolygó gömbölyű: felfigyelt rá, hogy amikor Holdfogyatkozás volt, a A bolygó Holdra vetett árnyéka folyamatosan köríves volt.

Messze volt azonban ennek ellenére a legnagyobb betakar, sőt. Thalész Püthagorasszal párhuzamosan azt mondta, a A bolygó egy óceánon úszó korong. Anaximandrosz azt állította, a A bolygó térben lebegő henger. Ptolemaiosz kerek alakúnak vélte ugyan a Földet, még egyúttal mozdulatlannak valamint a világ közepének. Erasztotenész azonban a 2-3. században kiszámolta a kerek alakú A bolygó kerületét valamint inkább közel járt a valósághoz. Arkhimédész a 3. században szintúgy vallotta, hogy a A bolygó gömbölyű.

Arisztarkhosz, hogy rájött, a A bolygó a tengelye felölelni forog, előrukkolt a heliocentrikus, Nap központú világkép elméletével, ahogy majdan 1543-ban Kopernikusz ismét, ám ő valójában keringő valamint forgó bolygóként írta le a Földet. Galilei egyetértett elméletével, még Kepler végül is annyiban korrigálta, hogy a bolygók biztosan nem kör-, hanem ellipszispályán mozognak a A bolygó felölelni.

Többet látni:  Tedd ezt ma, és teljesül a vágyad: különlegesen erős energiák dolgoznak ezen a napon - Ezotéria


Nézed: Mi történne, ha tényleg lapos lenne a Föld? Ezt mondják a tudósok – Ezotéria

Forrás: https://bpcsr.com

Kategória: szintetikus

Leave a Reply