Miért tartottak kutyát a középkori emberek, és hogy nevezték őket? Érdekes a történetük – Ezotéria

A kedvtelésből tartott kutya és az férfi útja ősidőktől fogva összefonódik, ám ha a négylábú nagyszerű kiváló társa hasonlóképpen volt az embernek, koronként változott a kutyatartás relevancia.

Klub a középkorban hasonlóképpen gyakori volt, akkoriban a legtöbb férfi más módon tekintett rájuk, mint ma, amikor a kedvtelésből tartott kutya jelenleg biztosan nem csupán állat, hanem nagyszerű kiváló srác, játszótárs és családtag hasonlóképpen lett.

Miért tartottak kutyát a középkorban?

A középkori Európában, ezáltal hazánkban hasonlóképpen, főleg őrzés és biztonság céljával tartottak ebeket: őrizték a házakat, az árusok portékáit és pásztorkutyákként az állatállományt.

Európában rendesen az agár, a spániel, az uszkár és masztiff bevált házőrzők voltak. Hazánkban a középkorban állandó szavazás volt e célra a kuvasz és a komondor, mely utóbbit azonban a 13. században honosítottak létrehozott. A háznál szintén szívesen nevelt pulik egyszerűen a 18. században érkeztek hazánkba.

A középkorban funkció volt a vadászkutya-tartás hasonlóképpen. A vadászebek segítettek hajtani és elejteni a vadakat. Európában kedvelt vadászkutya volt az agár, egyes terrierek, a beagle és a kopó. Magyarországon e célra jellemzően választották a kopót, az agarat, a vizslát, kimondottan a kuvaszt, melynek hatalmas teste miatt többnyire medve, farkas vagy akár bölény vadászatánál vették nagyszerű kiváló hasznát. Bethlen Gábor kopócsapatával ment vadászni, I. Rákóczi György agaraival.

Az európai arisztokraták szívesen tartottak társaságot jelentő ölebeket pusztán kedvtelésből. Ezek a kutyák rendesen, azonban biztosan nem kifejezetten, kisebb testű kutyák voltak. Szívesen dédelgettek például különböző spánieleket, buldogokat.

Mivel a  középkori férfi hatékonyan ismerte, felhasználás hasonlóképpen akarta az intelligens állatban rejlő lehetőségeket. Tartottak harci kutyákat, kimondottan szórakoztató, mutatványos ebeket hasonlóképpen Európában. Írásos emlékek attól függ trükkökre betanított kutyákkal jelenleg számos mint 1000 éve hasonlóképpen járták a vásárokat, forgalmas tereket. Theophanész, 9. századi történetíró egy olyan kutyáról számolt legyen valójában, hogy előásta a nézők földbe temetett gyűrűit. Egy egy további, 13. századi betanított háziállat pedig hangszereken tudott egy-egy hangot ütni, pengetni. 

Többet látni:  Ilyennek írta le a poklot, akinek halálközeli élménye volt: 2 elképesztő beszámoló - Ezotéria

A post az ajánló után eljárás

Érdekes neveket adtak nekik

A kutyák, hiába tartották mindegyikük praktikus okokból, jelenleg a középkori egyének számára se a csirkékkel vagy akár kacsákkal voltak egyenértékűek. Ez abban hasonlóképpen tükröződik, hogy neveket adtak nekik. Nem hasonlóképpen akármilyeneket: Európában számos kutyát nagyon saját foglalkozásuk módon neveztek el a gazdik, amiből olyan, számunkra jelenleg-jelenleg mulatságos elnevezések születtek, mint – magyarra fordítva – a Kiskalapács vagy akár a Kapocsvas. Ezek a nevek épp olyanok, mintha a mai ebeket Billentyűzetnek vagy akár Fogorvosi fúrócskának neveznék el az egyének. Volt hogy a kutyákat funkció tulajdonságaik attól függ szólították, például Fehérlábúnak, Erősnek, Kisbeszédűnek vagy akár épp Kedvesnek. Olykor különlegesebb nevet kaptak, úgymint Fortuna, Gyémánt, Vihar vagy akár Vénusz, máskor pedig Egyedi személyneveket idézőket, mint a Terri, a Hardy vagy akár a Bellina.

Magyarországon a középkorból pár írásos {forrás} őriz kutyaneveket. Mégis teherautó, ami képet adhat, igaz ez későbbről való. Az 1600-as évek első felében I. Rákóczi György vadászmesterével, Radnai Zsigmonddal összeíratta agarainak nevét. E névsor nevei rendesen a kívül jellegzetességekből indultak ki, mint a szőrzet vagy akár az alkat: Bondor, Csalfa, Daru, Havas, Hóka, Szellő, Szerecsen. Pacsirta és Csengő nevű kutyái esetleg a többinél szebb hangszínen ugattak. Fennmaradt azonban Zsámboky János humanista történetíró Bombó és Madel kutyáinak neve hasonlóképpen.

Számos évszázados szokás hazánkban – a középkornál valamivel végül is, az 1700-as évek végén jelenleg komponálás hasonlóképpen rögzíti -, hogy folyónevekről nevezték el a kutyákat. Ennek nemcsak a nagyszerű kiváló hangzás állt a hátterében, hanem az a babona hasonlóképpen, mely attól függ a folyónév megáll, hogy a kedvtelésből tartott kutya veszettséget kapjon. Kedvelt nevek voltak például a Tisza, a Duna, a Sajó, a Garam, a Zagyva vagy akár a Zsitva.

Ilyen volt a nagyszerű kiváló kedvtelésből tartott kutya a középkorban

Hasznos az éber házőrző volt, a nagyszerű kiváló kedvtelésből tartott kutya legfőbb ismérvei azt mondta, hogy a elkötelezettség és az tudás voltak. A segítségükért tartották mindegyikük, épp így hasonlóképpen igényelték a nagyszerű kiváló kommunikációt a négylábúakkal. Szerették volna, hogy társuk megértse, figyelje és megfigyelni utasításaikat, és felismerték, milyen meglepően céltudatos állatokról teherautó mondat. Erről egy fennmaradt szöveges üzenet árulkodik, mely egy francia vadász tollából származik. Az illető, Gaston, Comte azonban Foix táján élt a 14. században:

Többet látni:  A holdfázisok hatása a testre és az egészségre: mikor mire érdemes figyelni? - Ezotéria

Úgy beszélek a kutyáimmal, mint ahogy egy emberrel beszélnék… és ők értenek, és úgy tesznek, ahogy én nyugodtan. Jobban, mint bármely férfi, akivel egymással élek, azonban biztosan nem gondolom, hogy különféle embernek ugyanúgy szót fogadnának, mint nekem – írta.

A leghatékonyabban családi kutyák

Ha a háztartás kutyára vágyik, tényleg megéri megnézni a legközelebb, családok körében jellemzően választott ebeket. Természetesen a kombináció állatokból hasonlóképpen ideális családtag válhat.

Források: smithsonianmag.com, mult-megöregedni.hu, mek.niif.hu/Magyar néprajz, thebark.com.

Képek: Getty Images.


Nézed: Miért tartottak kutyát a középkori emberek, és hogy nevezték őket? Érdekes a történetük – Ezotéria

Forrás: https://bpcsr.com

Kategória: szintetikus

Leave a Reply