“Mintha nem is léteznék” – Túl lehet-e lépni azon, ha valakit kitaszít a családja? – Kapcsolat

Klub sok elemzés alátámasztja, hogy a szerettei magában, a családhoz való tartozás, a szeretetteljes családi viszonyok kiemelt fontosságúak a magyar egyének életében, arról se feledkezhetünk meghatározott, hogy majd’ minden családban jármű egy sötét bárány. Erről azonban nem készült elemzés, valamint nem is szeretünk henceg azzal, ha a származási családunk tagjával megszakad a hívás, rosszabb esetben úgy teszünk, mintha nem is tartozna a családhoz.

A száműzés, az személy kitaszítása következetesen megértette volt mint következmény. A legismertebb ilyen mese Ádámé valamint Éváé. Miután megszegték a nekik felajánlott parancsot, száműzettek a Paradicsomból. Az ókori Athénban is alkalmazták, valamint Szókratész is erre a sorsra jutott volna, ha nem a méregpoharat választja. A magyar történelemben is találunk rá példát, a karlócai nyugalom után Thökölyt valamint Zrínyi Ilonát is száműzték. Az egyik leghíresebb száműzöttet a mozgókép világából ismerjük: az örök életre ítélt Hegylakó kálváriája is azzal Rajt, hogy elűzik falujából.

A középkori Európa száműzöttjei törvényen kívüliek lettek. Törvényen kívülinek lenni azt is jelentette, következmények nélkül bármely személy megölhette mindegyikük. Nem menekülhettek legyen valójában a templomba menedékért. Munkát nem kaptak. Egy száműzött, a közösségéből kitaszított férfi halálra ítélt férfi volt: házaspár hónapnál sokkal több egyikük se élt.

A családból való kizárást a jog is ismeri. A kitagadás öröklésjogi létesítmény. Köznapi nyelvre lefordítva rendesen úgy megértette, mint az a törvényes hangszer, amivel az örökhagyó meghatározott megérteni akadályozni azt, hogy nem kívánt családtagja örököljön ezután. Azt hihetnénk, ezzel egyszerűen szappanoperákban találkozhatunk, a igazság azt mondta, hogy az, hogy minden második-3 hagyatéki ügyintézéskor fejleszteni ez a vizsgálat. A kitagadás bonyolulttá tették törvényes procedúra – nem fogyasztó olyan forrón a kását -, kommunális törvénykönyvünk felsorolja azokat az eseteket, amikor az örökhagyó végrendeletében élhet ezzel a jogával, a kiválasztás azt mondta, hogy a bírói gyakorlaton múlik. Szóval nem , hogy a Sanyi, hogy italozó életmódjával szégyent hozott a családra, kitagadható a töményezés miatt: azt a {bíróság} az egyfajta helyzet összes részletének figyelembevételével dönti majd el, hogy ez erkölcstelen életmódnak számít-e.

A nagyon saját példámból kiindulva megpróbáltam azt kutatni, milyen következményekkel jár az, ha egy személy a nagyon saját családja vagy akár sajátja egy tagja számára abbahagyja létezni.

Hát piszkosul fájdalom, valamint ezt nem könnyen se eltagadni, se megúszni. Ezt egyszerűen elfájni könnyen.

Azt gondolom, bármelyikünkkel előfordulhat olyan, hogy megharagszunk a másikra. Lehetnek közöttünk olyan kibékíthetetlennek tűnő ellentétek, amik miatt úgy tűnik, elképzelhetetlen a kapcsolódás. Mondhatunk, tehetünk olyat, ami a másiknak fájdalmat okoz, amit nem tud, vagy akár nem nagyon akarom kívánság megbocsátani. Vagy azonban nem tud, valamint több időnek kellene eltelnie ahhoz, hogy megbocsásson, hogy begyógyuljanak a sebei. De ez rendesen rövid egészségi állapot.

„Hogy csináltad? Hogy leltél békére?” – kérdezi Shen, a páva a Kung Fu Panda második részében Pót, a pandát. – „Elvettem a szüleidet! Megsebeztelek egy életre!” „Sebesen. A vágott több és több kisebb lett (kisebb vágott lett), aztán eltűnt.” A páva nem értette meghatározott. Én valóban.

„Ha a gyerekeim elmennének anyámhoz, azonban azt is tudnák, hol tartja a kristálycukrot, annyit meséltem nekik róla. Persze, ha azóta át nem rendezte a konyhát.” – Anna tizenhat éve nem találkozott az anyjával. Az első házassága felbomlott, Anna adta legyen valójában a válópert. Anyja rajongásig szerette az első férjét. – „Felháborító Jelentősebb veszekedések voltak, jobban mondva anyu engem meghatározott se hallgatott. Időnként próbáltam neki beszélni a problémáimról, azonban úgy tett, mintha meghatározott se hallaná. Vagy rám ripakodott, örüljek, hogy ilyen férjet találtam, hogy engem elvisel. Istenítette Miklóst, a kedvében járt, ahol tudott, dicsekedett vele, az ő áldott nagyon jó (PL) vejével. Hogy férjnek valójában nem volt olyan áldott nagyon jó (PL), fel se merült benne. Amikor elváltunk, valamint hazamentem a bírósági elrendezés után, azt mondta, vegyem tudomásul, az ő házába többé legyen valójában nem léphetek, valamint reméli, megkeserülöm, amit tettem. Nem hittem, hogy nagyon komolyan valóban állam. Néhányszor megpróbáltam felkeresni, azonban nem engedett legyen valójában, a telefont nem vette fel. Néhány év múlva férjhez mentem. Anyu se a férjem, se a gyerekeim nem látta. Miklós valamint az vadonatúj családja a mai napig járnak beépíteni, anyu Miklós előző házasságából származó nevelt lányát valamint a szokásos fiúkat hívja unokáinak.

Többet látni:  Az első fogorvosi látogatás: így kell felkészülni a gyermekfogszakorvos szerint - Gyerek

Elfogadtam. Nem volt könnyű, tényleg sokáig fájt, nem értettem. Én vagyok az magányos gyermek, valamint ő egy kvázi idegenre lecserélt. Sokáig egyszerűen kóvályogtam, nem találtam a helyem. Úgy éreztem, mintha bármelyik pillanatban felkaphatna valamint tovavihetne a szél. Mintha elvágták volna a gyökereimet. Azt gondoltam, ez sokkal rosszabb, mintha meghalt volna. És még volt, amikor azt éreztem, olyan, mintha én haltam volna meghatározott, valamint valamiféle árnyékvilágba kerültem volna. Végső soron terapeutához fordultam, valamint egymással megdolgoztuk ezt az egészet. Azt nem tudom, hogy megbocsátottam-e, azonban szeretettel valamint hálával gondolok rá. Megvetettem a lábaimat, valamint ha holnap becsengetne, szívből meghatározott tudnám ölelni. Ha ez a megbocsátás, utána a válaszom valóban. Hogy a gyerekeim ebből mit értenek meghatározott, pontosan hogyan tudják ezt kombájn az életükbe, azt hiszem, több múlik rajtam valamint az apjukon. Anyuról következetesen tisztelettel beszéltem előttük, azonban nem tagadtam azt se, hogy volt lehetőség, mikor tényleg haragudtam rá, valamint azt se, hogy pótolhatatlan veszteséget okozott nekik is. Apu, ha élne, nem is tudom… valószínűleg máshogy történt volna, azonban ezen, azt hiszem, nem megéri feltételezem.”

A sebek minden bizonnyal begyógyulnak, valamint a kényelmetlenség is menj el, ha megdolgoztuk magunkban. Ehhez múlt kellene lenni a haragon, az értetlenségen valamint az önsajnálaton is. Mert szerettei, terület nélkül sokkal nehezebb. Egyedpihenés, mint az ujjam, szól a mondás. Támasz nélkül a mindennapok is nehezebbek, gyökértelennek, szabad prédának érezzük magunkat. Olyannak, hogy védtelen, kiszolgáltatott, valamint akivel bármely személy bármit megtehet. Mert nem számít.

Ez az üzenete valamint a terhe a családból való kitaszítottságnak. Nem számít, szakértőink történik veled, hiszen nem is vagy akár.

Tartozni valahova, közösségben lenni, kapcsolódni másokhoz alap ahhoz, hogy működjünk, biztonságban érezzük magunkat. Ha ez nincs, ha elveszítjük a legelemibb forrásunkat a szeretethez, az együvé tartozáshoz, egy időre számkivetetté válunk a nagyon saját életünkben is. A helyreállítás útja hosszú valamint kihívó. Mintha egy agyvérzés után lennénk, még egyszer meghatározott kellene tanulnunk járni, fogyaszt, beszélni. Meg kellene erősödnünk. Testileg, azonban többnyire lelkileg. És még kitalál magunkat, az értékeinket, az örömeinket. Mindezt egyedül.  

A kedély szakasza sokkal rövidebb. És még ami tényleg létfontosságú, jó hírű. Szabad haragudni, mert összekapni, acsarkodó kutyaként összeugatni könnyen, félreértés miatt megbántódni, kényelemből haragot fenntartani könnyen, azonban hogy egy személy éveken, évtizedeken felhasználásával úgy keljen valamint feküdjön, ünnepeljen valamint nevessen, hogy ugyanakkor bezárta egy személy korábban a szívét valamint az ajtaját, ahhoz azért sokkal sok kellene, mint lobbanékony karakter vagy akár ragaszkodás a nagyon saját igazunkhoz. Többnyire gyávaságból kellene sok.

Többet látni:  Mi az a hyposzexualitás, és miért alakul ki? Egyáltalán nem egyenlő az aszexualitással - Kapcsolat

Az önsajnálat egyszerűen azért kihívást jelentő dió, mert kellemes. A egyedül cédrus szerepében lézengeni nem múlt kiemelkedő, azonban komfortos. Egy szám minden apróság rá könnyen fogni: miért nem boldogulni Csináld jól, miért nem bírok változtatni, miért nincs beépíteni kedvem, erőm, energiám, miért nem fogok be, miért nem hiszek benne, miért nem tudok nyitni mások irányába, miért nem vagyok együttműködő, miért nem vagyok be- valamint elfogadó. A sebzettség legyen valójában is tud zárni, mókuskerékbe tud kötelez. És még előbb-utóbb egyszerűen azt vesszük észre, hogy nem találjuk a helyünket, nem tudjuk, kik vagyunk, honnan jöttünk, valamint hová tartunk.

„Engem tulajdonképpen nem tagadott ki a családom, pontosabban sajátja egy része, egyszerűen… hogy is fogalmazzak, csupán úgy tesznek, mintha én nem lennék a szerettei része. Mintha nem tartoznék oda” – meséli Ádám. – „Kisiskolás voltam, mikor a szüleim elváltak. Apu nemsokára megismerkedett az élettársával, Évával. Éva kislánya két évvel fiatalabb nálam. Nemsokára összeköltöztek. Teltek az évek. Én se Éva családjával nem találkoztam, se a szokásos ünnepeken nem vettem részt. Egyszer se voltak apuéknál karácsonykor, húsvétkor. Apu a láthatások idején következetesen a mamáékhoz vitt, valamint utána velem volt. Amikor nagyobb lettem, valamint valójában nem tartottam egyedül a láthatáshoz, hanem utána látogattam a nagyszüleim, amikor akartam, többször összefutottunk apámmal valamint Évával. Éva következetesen csodálatos volt velem, a gyermek is, azonban nagyjából úgy, mintha a közvetlen szomszéd gyermek lennék, nem apámé.

Amikor Éva gyermek férjhez ment, engem valamint a feleségemet nem hívtak meghatározott az esküvőre se. A gyerekek születése után a keresztelőre se. A családi ünnepek is nélkülünk zajlottak. Emlékszem, egy alkalommal bejelentkezés nélkül elszaladtam apámékhoz, egy szerszámot akartam kölcsönkérni tőle. Jókedvű bográcsozásba csöppentem, Éva rokonai látogattak el hozzájuk hétvégére. Apám megkínált egy sörrel, elfogadtam. Mikor bement érte az udvarról, a rokonok kedvesen felém fordultak, valamint megkérdezték, apu munkatársa vagyok-e. Apám éppen kilépett az ajtón, zavartan heherészett, nem, a fiam. Fogalmuk se volt arról, hogy létezem.

Megszoktam. De azért piszkálnak dolgok, például az, hogy Éva lányának a gyerekei apámat nagypapának szólítják. Nagyon jó (PL), hát honnan tudnák… azonban gyerekek. De utána is úgy érzem, ezeket a dolgokat rendbe kellett volna tenni. Hogy a gyerekek tudják, hogy apám nem az ő nagypapájuk. Hanem az én gyerekemnek lesz a nagypapája. Hiszen ezáltal jármű, nem? Időnként úgy érzem, nem is tudom, hogy definiáljam egyedül, ki vagyok én ebben a családban. Mintha nem minden bizonnyal meghatározott a helyem. Pedig én az apám gyermek vagyok, valamint ez igazság. Mindenki számára világosnak kéne lennie. Az apám nevelt gyermek gyerekeinek is. Ez minden bizonnyal a rend, nem?”

Többet látni:  5 gyerekbetegség, amit a szájszag jelez: nemcsak az elhanyagolt szájhigiénia okozhatja - Gyerek

Bert Hellinger német pszichoterapeuta, a családállítás módszerének kidolgozója Ádám kérdésére megadja a választ: „A szerettei minden tagjának azonos joga jármű az odatartozáshoz. Ez egy alaprend. Aki odatartozik, sajátja joga jármű odatartozni, mégpedig ugyanannyi joga, mint a többeknek thoughts. Ez egy szép rend.”

Hellinger a családot egy rendszernek, olyan rendszernek tekinti, ahol minden korábbi eseménynek valamint gondolatnak nyoma jármű. E terv első alapszabálya, hogy mindenkinek, hogy része ennek a rendszernek, akár lakik, akár valójában meghalt, joga jármű odatartozni. Vagyis hogy beleszületik a családba, vagy akár beleszületett volna, vagy akár különféle formában hozzájárult az életmód továbbadásához, sajátja el kellene ismerni a családhoz való tartozását.

Ha valakitől valamilyen oknál fogva megtagadjuk ezt az odatartozást, vagy akár a családtagok úgy tesznek, mintha egy hozzátartozójuk nem létezne, vagy akár nem létezett volna, utána az odatartozás joga megsérül. Felborul a rend, megsérül ez a törvényszerűség. A szerettei mint kényszerítő terv ekkor megpróbálja helyrehozni az egyensúlyt. Ez azt jelenti, hogy egy siker leszármazott életében visszaköszön ez a kiközösítettség, valamilyen technika követni fogja elődje sorsát. A családnak nincs különféle választása, mint még egyszer szembenézni a helyzettel, egyszerűen ezáltal tudnak egymással megszabadulni. Az alap rend úgy tud helyreállni, hogy a kitagadott, kiközösített családtag még egyszer tölt helyét a családban, valamint minden személy megadja számára az őt illető tiszteletet.

Természetesen mindez tudattalanul zajlik, azonban azért nem árt tudni, mit okozunk. Egészen hatékonyan ezt: a családból senkit nem könnyen úgy kiközösíteni, meg- valamint eltagadni anélkül, hogy ennek a családtagnak a kihívó sorsát ne örökítenénk át egy személy másra, egy valószínűleg azonban meghatározott se {született} családtagra: unokára, dédunokára.

A felírni az ajánló után eljárás

A felírni elején valójában utaltam rá: minden második-3 hagyatéki ügynél fejleszteni az örökségből való kitagadás kérdése. Ha általánosítunk, azt mondhatjuk, ezek attól függ minden második-3 családban jármű egy sötét bárány. Nemkívánatos, nem odavaló. Mi a válasz?

Azt hiszem, az, hogy ne játsszunk teremtőt. A szerettei jármű. Olyan, amilyen. A családhoz tartozás nem feltétlenül út feltétlen elfogadást valamint szeretetet. Egy családhoz tartozni annyit út, hogy kötődés jármű köztünk. Ezt viszont el kellene kap. Nem kellene teljesíteni, nem kellene beszélni egymással, nem kellene túlélni azt, amit nem akarunk, azonban a még egy odatartozását nem kérdőjelezhetjük meghatározott. Ha ennyit megtettünk, valójában sokkal sokkal jobb terület a földgömb, valamint sokkal kevesebb a csökkentés, a kényelmetlenség.

Fotók: Getty Images Hungary

Megsértődni könnyű eszköz, azonban megéri?

 


Nézed: “Mintha nem is léteznék” – Túl lehet-e lépni azon, ha valakit kitaszít a családja? – Kapcsolat

Forrás: https://bpcsr.com

Kategória: szintetikus

Leave a Reply